Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Keleti bölcsesség II.

2008.01.21

 

"A természet része vagy, s benned is a természet lakozik.

Ne különülj el, mert

nem vagy különálló.

Családodhoz tartozol.

A táj része vagy.

Része vagy az évszakoknak.

Égből és földből állsz.

 

Az égitestek keringése,

az évszakok körforgása

szabja meg ritmusod.

 

Haladj együtt az árral,

az élet áramával.

A vidám nyár után a tél fagya jő.

De kell a tél is, mint a nyár.

A földön állva égig érsz.

Egyik a másik nélkül mit sem ér.

 

Ha kemény vagy,

életed is kemény.

Lágyan meghajolsz és túléled a bajt.

A versengővel

szembefordul a világ,

a megbékélt

békében él.

 

Tudják, mit érsz,

tetteid hírdessék becsed.

 

Vízként folyd körül a akadályt,

s ne fejjel menj a falnak.

A réseken befolyva

összedől a fal, s te áramolsz,

ömölsz tovább.

Tetteid ritmusát hangold az évszakok pergéséhez,

nappalok keltéhez, éjszakák nyugtához.

Légy természetes, olvadj fel a természetben,

s halld meg lelkedben

a természet szavát."

(Martin Palmer: Jin és Jang)